Ez az év nagyon más volt, mint a többi!
Bezártság, aggódás volt a jellemző.
Próbáltam volna a szokásos év végi összeállítást megszerkeszteni, de alig-alig tudtam néhány képet összeszedni.
Azért szeptemberben nagy örömünk is volt, hisz a legidősebb unokánk megnősült és együtt lehetett a család!
Itt az esküvő után az unokákkal!
Az örömanya, azaz Helgikénk a fiatalokkal és Botival
Nonókáékkal
A vámos nyugdíjasokkal is csak kétszer találkozhattunk...
A Nyugdíjas Egyesülettel még a jelmezbálas bulit megtartottuk és a Nemzetközi Zoltán és és Nőnapot az utolsó pillanatban, aztán a nyáron 1-2 klubnapot, majd ismét jött a vírus és a szigorítás, így a találkozók elmaradtak sajnos...
A vajdasági kapcsolataink is szüneteltek, még februárban a kishegyesi barátaink voltak itt, de a többi, szokásos rendezvények elmaradtak...
A barátnőkkel is keveset találkoztunk, elmaradtak a kirándulások, a közös játékok...
DE! Bizakodunk, hogy ez után jobb jön!
Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!