Oldalak

2011. május 1., vasárnap

Vajon milyen anyuka vagyok?

Mióta nyugdíjas lettem, minden hónapban a helyi lapban Egy tanító tapasztalataiból...címmel jelenik meg egy-egy kis írásom. Ebben a hónapban ez a rövidke anyáknapjával kapcsolatos gondolatsor kerül  a Hírmondóba. Kíváncsi vagyok a véleményekre!

Az, hogy minden anya a saját gyermekét tartja a legszebbnek, legaranyosabbnak az összes közül, ez természetes. De, hogy van ez fordítva?
Boti unokám, ha meglát a (nagy ritkán bekepcsolt)  tv-ben egy szép szőke nőt, mindjárt bejelenti, ott van az én szép anyukám. Igen a bölcsisek, kis óvodások szintén az anyukájukat látják a legszebbnek, legjobbnak. A kisiskolások első anyuka-témájú fogalmazásaikban is tőmondatokban, de mindig csak a szépet, jót írják az édesanyjukról. Lényegében mindazt a szépet, amit a költők, művészek alkotásaikban hosszan és bonyolultan mondanak el az anyaszeretetről, már az a kisgyerek is el tudja mondani, aki csak éppen az első, ügyetlen mondatainak szavacskáit rakosgatja össze, amelyekkel ki tudja fejezni viszonyát a környező világhoz.

Vajon megmarad ez csodálat örökké? Igen, ha az anya élete végéig egész életmódjával, életvitelével példaképként áll gyermeke előtt, még akkor is, ha gyermeke már felnőttsorba került. Ő kell, hogy jelentse mindenkor a biztonságot, a megbízható hátországot, a támaszt, s ő kell, hogy legyen a bölcs kritikus és tanácsadó, akihez gyermeke feltétlen bizalommal fordulhat az életküzdelem sokszor bonyolult, nehéz pillanataiban.
Példaképnek lenni – a nevelés legigényesebb, legnehezebb követelménye, tényezője. Annál is inkább, mivel a példaadás nevelői hatása éppen akkor a legnagyobb, amikor a szülő ennek nincs tudatában, amikor nem céltudatosan akar hatni a gyermekre, amikor kevésbé ellenőrzi önmagát.

Hatvanadik születésnapomra a lányok meglepetést szerveztek Nonókáéknál. Finom, különleges ételek, torta, ajándék, minden volt, ahogy látták, tanulták tőlem. DE! A legnagyobb ajándék számomra mégis az volt, mikor felidézték gyermekkoruk egy-egy szép emlékét, és amikor megfogalmazták, elmondták, mit kaptak, mit tanultak tőlem, s mindketten olyan anyukák szeretnének lenni, amilyen én voltam, vagyok.

Összegezve elmondhatjuk: anyuka úgy törődjön önmagával is, hogy gyermekei ne csak mindig jónak, hanem húsz év múlva is szépnek, követendőnek lássák. Milyen anyuka Ön? – az erre a kérdésre adott válasz hű tükre a nevelésnek.

1 megjegyzés:

  1. Mit jelent anyának lenni...

    Röviden?
    Egy életre szóló millió szállal kapcsolódó kötődés, szeretet, gondviselés és felelősség...

    Hosszabban?

    Gyerekként?
    Visszagondolva az én anyukám anya, tanítónénim és főnököm volt egy személyben, szerintem ritkaság.
    Kislányként mindig tanítónéni szerettem volna lenni mint, ő, tanítgattam a babáim ahogy tőle láttam és végül tényleg az lettem, ekkor pedig ő a főnököm.
    Megtanultam tőle a gondoskodást, a párunk iránti végtelen megértést, szeretet és természetesen gyakorlati dolgokat is, mindent amit egy lánynak meg kell tanulni, mint a főzés, horgolás, hímezés...a család életének szervezése... köszönöm
    A sok munka és gyereknevelés mellett pedig mindig csinos és nőies volt, most is az. :-)

    Anyaként?
    Két csodálatos fiú anyukájaként, nincs szebb annál mikor:
    - a 14 éves kamaszodó magától megölel és megköszöni, hogy elvittem moziba és őszintén tiszta szívvel tudja azt mondani, hogy már nagyon hiányzott, hogy kettesben csináljunk programot, mikor megjegyzi tök jól nézel ki anya, mikor telefonál, hogy merre vagyok, mert nem értem haza a szokott időben és aggódik, mikor ha megbánt valaki azt mondja ha még egyszer ezt megteszi velem vele gyűlik meg a baja, és amikor magától átölel és azt mondja szeretlek anya, és megkérdezi, hogy van a lelked, és mikor minden apró rezdülésből tudja, tudjuk egymásról, hogy mit gondol, milyen lelkiállapotban van a másik...

    - a 2 és fél éves azt mondja szeretlek "anyuci" és ezt csak ő tudja így kiejteni, mikor minden reggel megdicsér, hogy nagyon csinos vagy anyuci, mikor a bölcsiben minden nap szalad a karjaimba és megjegyzi, már nagyon vártalak a bölcsiben anyuci, én pedig azt válaszolom, hogy nagyon siettem érted Botici, Mikor este lefekvés előtt azt mondom neki szeretlek, angyalkák vigyázzanak Rád álmodban, ő pedig a nyakam köré fonja a kis karjait és azt mondja én is szeretlek és Te vigyázol rám, mert Te vagy egy angyal és egy puszi kísértében mindent tudóan mosolyog...

    Ez csak néhány apróság lehet más megmosolyogja, de nekem ezek és még sok-sok közös élmény a Fiókáimmal ad erőt a mindennapokhoz, ad értelmet az életnek, a mának értük érdemes reggel felkelnem.

    Szóval mit is jelent anyának lenni?
    Anyának lenni az élet legnagyobb, legcsodásabb ajándéka.

    Puszi:
    Helgi

    VálaszTörlés