Olvasóvá nevelés

Máté, Boti, Zsombi olvas

       

Zsombi unokánk még "Pocaklakó"  volt, mikor minden este az apukája mesét olvasott NEKI! Az ifjú szülők legkedvesebb gyerekkori könyvei kerültek elő: Brumi sorozat, Misi mókus, Cini-cini muzsika …Mi sejtelmesen mosolyogtunk, de nagyon boldogok voltunk, hisz az olvasóvá nevelés kezdődhet így is!

Remélem a gyerekek karácsonyi ajándékként a játékok mellé érdekes témát feldolgozó szépirodalmi könyvet is, kaptak! Hisz az olvasás öröm. Utazás a képzelet világában, kikapcsolódás és feltöltődés. Mit tehetünk, hogy a gyerekünk is megszeresse a könyveket? Szülőként, pedagógusként nagyon sokat!

Sajnos egyre kevesebbet olvasunk. Egy felmérés szerint az elmúlt két évtizedben Magyarországon negyven százalékról hatvanra nőtt azoknak a száma, akik egy könyvet sem olvasnak el évente. A legtöbb gyerek esetleg a kötelező olvasmány olvasását említi.

Az olvasóvá válás nem következik be automatikusan, és nem az iskolában kezdődik az első betű megtanulásával! A szülő neveli a gyereket olvasó emberré, azzal, hogy felolvas neki, meghallgatja, hogy a gyerek mit olvas, vele együtt olvas, és megteremti neki a helyet, az időt, amikor olvashat a gyerek.

Manapság igen elterjedt az a nézet, mely szerint egyedül az iskola intézménye, a gyermekeket tanító pedagógusok felelőssége lenne az olvasás elsajátíttatása, a könyv megszerettetése, az olvasási kultúra igényének kialakítása, egy életre szóló elfogadtatása.

Természetesen, ez nem így van!

A szülő, - anyuka, apuka egyaránt - odafigyeléssel, szerető gondoskodással elsőként formálhatják gyermekük, gyermekeik érzelmi világát, alakíthatják, formálhatják esztétikai kultúráját, avagy kialakíthatják a szépben és a jóban vetett bizalmát, hitét.

Kedves Szülők! Próbáljátok meg, soha nem késő!

Napsugaras szép napot kívánok! Böbe